Hagyományőrző műsorok
A magyar kultúra ősi és keresztény hagyományainak bemutatása.
Sorozatunk a fennmaradt ősi és keresztény hagyományokat, szokásokat kelti életre. A sokszínű, hatásos produkcióhoz színészek, táltos-regös énekesek, néptáncosok, kamarazenészek és a modern multimédiás technika is hozzájárul.
Műsorunkkal a hagyományőrzésen kívül szeretnénk erősíteni a nemzeti elkötelezettség érzését is. Történeti áttekintésünkkel célunk emlékezetes élményt nyújtva felhívni a nagyközönség figyelmét mai világunkban sokszor háttérbe szorított nemzeti kulturális értékeinkre. Ez magyar hazánk, népünk ősi múltjának, jelképpé vált szentjeinek megismerése és őszinte tisztelete nélkül nem valósulhatna meg. A négy részből álló előadássorozatunk a Nap évkörben megtett utazásának állomásaira épül, melyek a következők:
1. Téli Napforduló: december 21. Advent, Karácsony – amikor legrövidebb a nappal
2. Tavaszi Napéjegyenlőség: március 21. – amikor a nappali és az esti órák egyenlő arányúak
3. Nyári Napforduló: június 21. – amikor a Nap a legerősebb és a leghosszabb a nappal
4. Őszi Napéjegyenlőség: szeptember 21. – a nappali és az esti órák kiegyenlítődnek
Az előadások dramaturgiájának vezérelve és súlypontja szintén a Nap kultuszához kapcsolódik, a színpadkép díszletei nagyrészt állandóak, középpontban a Napot, földi képviselőjét, az égő tüzet jelképező égtájkereszt formában álló óriásgyertyákkal, melyeket mindig egy 12 fős gyermek néptánckar táncol körül a megfelelő népzenére a műsor fénypontján.
A színpadkép másik önálló, hangsúlyos eleme a multimédiás, számítógép-vezérelt vetítés, amely a jelenben játszódó színpadi produkciónak, az aktuális időszak népszokásainak és szentjeinek, az archaikus sámán-táltos szertartáselemekből készült archív felvételmontázsnak a bemutatására épül.
A szereplő jeles művészek az eladóművészet eszközeivel kapcsolódnak a tematikához, az aktuális témakörhöz illő zenei és verses idézetekkel. Az előadás művészeti tematikus forrásai Bartók, Kodály és más magyar szerzők zeneműveinek részleteiből, Ady Endre és Dsida Jenő verseiből, népi táncból, valamint dobkíséretű táltos énekekből állnak.
Szereplők:
Bartha Katalin hegedűművész
Bálint Márta színművész
Buda Táltos Dobkör
Csernák János színművész
Erkel Gyermektáncegyüttes
Tankó Eszter zongoraművész
Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató
Néprajzi szakértő: dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, MTA
Dramaturg, rendező, látványterv: Hornok László Tiborc
A téli Napforduló - A VILÁG VILÁGOSSÁGA - A FÉNY: SZERETET! Regösök éneke a Kárpátok felett
Advent és a téli napforduló termékenységvarázsló szertartásai mélyen gyökereznek a magyarság lelkében. A fény és a szeretet kapcsolatára, a fény halálára és újjászületésére emlékezni és az ősök katartikus élményét, a Fény megszületését a karácsonyi ünnepkör részeként megidézni ma is aktuális feladat. A műsor az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó hang-fény-kép-játékkal egybekötött lélekemelő előadás.
A tavaszi Napéjegyenlőség - Amikor a madarak megszólalnak
Hagyományosan a természet újjászületésének termékenységvarázsló ünnepeinek időszaka, a három szent: Sándor, József, Benedek névünnepe és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe.
A nyári Napforduló - Ég szülte Földet...
Archaikus természet- és termékenység ünnepeink a magyar szentjeink tiszteletének tükrében. A Nyári Napfordulóhoz kapcsolódó ősi magyar szertartásainkból több töredék fennmaradt a római kereszténység felvétele után is, amelyek részben a mai időkig megőrződtek. A nyár idejére esik a termés betakarítása és azok a népszokások, melyek a régi termékenységi ünnepekből eredeztethetőek. Később ezek szentekhez, vallási és világi személyekhez kötődő átalakult formában maradtak fenn. Az előadás a nemzetközi hírű, és jelentőségű magyar szentek soráról is tisztelegve emlékezik meg.
Az őszi Napéjegyenlőség - Fecskehajtó Kisasszony
Az őszi betakarítás, a természet elmúlásának emlékezete megint három szenthez, Máté, Gellért, Mihály névnapjához kapcsolódik. Máté apostol és evangélista, valamit Szt. Mihály mellett Szt. Gellért névünnepének magyar vonatkozására is utalunk.