Windhager Ákos, PhD.
Diplomáit az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsész Karán szerezte, összehasonlító irodalomtudományi (2000) és a történelem (2001) szakon. Zenei tanulmányait magán úton folytatta Simonffy György és Pócs Katalin zeneszerzők irányításával (pl. tubajáték, zeneelmélet, zeneesztétika).Alapelve, hogy a kultúraelméleteket és a kulturális élet gyakorlatát összekapcsolja, s hogy kultúraterületek között közvetítsen. Ezt az interdiszciplináris gondolkodást és gyakorlatot kamatoztatta a zenetörténet és a művelődéstörténet határain is átívelő irodalomtudományi doktori értekezésében (2011, Mihalovich Ödön zeneszerző életműve). Az egyetemes művelődéstörténetről, a tömegkultúra trendjeiről, és a kulturális folyamatok regiszterváltásairól éveken keresztül tartott évfolyam-előadásokat és kutatói szemináriumokat az ELTE BTK-n és a Képzőművészeti Egyetemen.
Kutatói tevékenységét Kodály-ösztöndíjjal (2002) és Erasmus-PHD-ösztöndíjjal (2006) értékelték. Számos konferencia előadója a komolyzenei és a kulturális ethoszváltás témakörében (t.k. Barcelona – European Culture; Sczeczin – We and Them in the Collective Remembrance of 911; Budapest – Liszt and the Arts). Idegen nyelvű publikációja elérhető itt.
Szintén az elmélet és a gyakorlat ötvözése céljából végezte el a Budapesti Kommunikációs Főiskolán a Public Relations szakértő – szakot (2010). 2011 óta a Magyar Public Relations Szövetség és az Erdélyi Magyar Sapientia Egyetem Csíkszeredai PR Nyári Egyetem oktatója a kulturális PR-szekcióban.
1994 óta munkatársa különböző kulturális fórumoknak (Naxos-lemezajánló, recenzens, {http://momus.hu/staticpages/naxos2013_01.pdf}; Mindennapi.hu – kulturális portál, komolyzenei esszéista; Rézirat – zenészeti szakfolyóirat, főszerkesztő).
Hangversenyek szervezésével az Art’s Harmony Társaság keretében kezdett foglalkozni 2005 tavaszán. A 2005/2006-os évadban Mihalovich Ödön, a magyar romantika kiemelkedő alkotója előtt tisztelgett a szerző műveiből készült számos koncerttel (Régi Zeneakadémia; Magyar Rádió Márványterme; Fricsay-terem, Szeged). 2007-ben a Szent Erzsébet Emlékév kapcsán kutatásai alapján összeállított szimfonikus-oratorikus esttel indult turnéra az Art’s Harmony szimfonikus együttese (pl. Budapest, Dunakeszi, Sárospatak). Ezeken az esteken Bach „Magnificat”-ja mellett felcsendült a kevésbé játszott Johann Hummel, Mikus-Csák István és Buchner Antal egy-egy kapcsolódó alkotása. 2008-ban a magyar reneszánszra emlékező koncertsorozatot szervezett (pl. Budapest, Székesfehérvár, Dunakeszi), amelyen Harmath Artúr remekműve, a „Szép Ilonka kantáta” csendült fel újrahangszerelve.
A nagyzenekari munka mellett 2010-ben megalapította az Art’s Harmony kötelékében a Sankt Michael Posaunenchort a Magyarországon eltűnőben levő igényes toronyzenélés megmentésére. A rézfúvós-együttes tubásaként és művészeti vezetőjeként szerepet vállalt abban, hogy ismert és kevéssé ismert szerzők művei kamarazene terén is terjedjenek. Így Bartók-, Csajkovszkij-, Liszt-átiratok mellett Zichy-, Mihalovich-kvintettet is összeállított. A következő években a kamarazenei estek során további mesterek művei csendültek fel (pl. Siklós Albert, Radnai Miklós, Koestler János), az ország számos jelentős koncerttermében (pl. Duna Palota, Aranytíz, Sárospataki Szent Erzsébet Ház).
Bartha Katalinnal közös rádióműsoruk volt a „Pesti Szalon ritkaságai”, amelyet a Magyar Katolikus Rádió sugárzott két évadon keresztül, valamint a „Pest megér egy estet” című hangversenysorozat (Régi Zeneakadémia, Szabó Ervin Könyvtár díszterme, Nyitott Műhely, Duna Palota), amelynek műsorvezetője is volt. Az Art’s Phil-Harmony Zenekar alapítótagja, műsorszerkesztője és PR-vezetője.