Szentivánéji varázslat
Shakespeare szövege, Mendelssohn zenéje és Cakó Ferenc élő homokanimációjának hármasa hozza létre és teszi varázslatossá az előadást.
A Szent Iván napjához kötődő szokások az emberiség közös kultúrkincsébe tartoznak. A napfordulók kultikus tisztelete része volt a nagy ókori kultúráknak, máig él fakuló emlékként a néphagyományokban, s elevenen a természeti népek körében.
A rítusok rendkívül változatosak, de közös vonásaik a tűzgyújtás, tűzugrás, közös együttlét, éneklés nyomaiban még felfedezhetjük az egykori tűzáldozatok, rontáselhárítás, megtisztulás és a párválasztás rituális emlékeit.
Előadásunk a zene- és drámairodalom jeles alkotásaira épül. Felix Mendelssohn-Bartholdy Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékához írt kísérőzenéjéből indultunk ki. A szimfonikus nagyzenekarra írt mű teljes egészében megszólal a melodrámákkal és az énekes szóló és kórustételekkel együtt.
Megelevenedik a tündérvilág, Oberont, Titániát - a tündérkirálynőt, Puckot, a kedves csibész szellemet színészek alakítják. A tündérek kara két énekes szólistából és 40 tagú gyerekkórusból áll.
Az emberi képzeletvilágot Cakó Ferenc élő homokanimációja jeleníti meg.
A zene, szöveg és kép együttes megjelenése nem csak komplex élményt nyújt a közönség számára, de a szellemes szöveg, a brilliáns zenei megfogalmazás és a virtuóz képi megjelenítés lenyűgöző hatást gyakorol.
Forgatókönyv és művészeti koordináció: