Következő események

Tango Estilo - Pénteki Tango Cocktail Milonga
péntek december 15, du. 5:30 PM
Tango Cocktail Studio - 1064 Budapest, Izabella u. 85.

TÉLTüNDÉR Milonga sin Palabras - DJ Toncsi
péntek december 15, du. 9:00 PM
Savoy Garden Táncstúdió - 1132 Budapest, Csanády utca 16.

Paddy And The Rats - Nyíregyháza / Hollywood
péntek december 15, du. 10:00 PM
Club Hollywood - 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 24.

partnerek

Kristályhegedű

Tutijegy.hu a jegyiroda

Tangoharmony Argentin tangó zenekar

barthakat.hu

Tátrai Vilmos élete

100 ÉVE SZÜLETETT TÁTRAI VILMOS HEGEDŰMŰVÉSZ


Tátrai Vilmos2012. október 7-én lenne 100 esztendős Tátrai Vilmos a világhírű Tátrai vonósnégyes a Magyar Kamarazenekar megalapítója, az Állami Hangversenyzenekar legendás hírű koncertmestere, a budapesti Zeneakadémia professzora.

Tátrai Vilmos a 20. századi magyar zenei élet egyik meghatározó egyénisége volt, („egyszemélyes intézménye” (Batta András), aki hűséges volt hazájához és egész életével a magyar zenei élet hazai és nemzetközi elismerésén fáradozott. Az Ő életéről szeretnénk megemlékezni kiállításunkkal, és az Emlékkoncertekkel, kiadványainkkal. Ahol feleleveníthetjük ennek a gazdag zenei életnek az állomásait képekkel, írásokkal, kritikákkal, plakátokkal. A tablókon látható lesz: Tátrai Vilmos élete, a Tátrai Vonósnégyes, A Magyar Kamarazenekar, és a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertmestere, és mint a Zeneakadémia professzora, valamint a XX. Századi magyar és nemzetközi zeneélet meghatározó egyéniségei.

 

TÁTRAI VILMOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (Bővített életrajz)

TÉNYEK ÉS SZÁMOK TÜKRÉBEN


TÁTRAI VONÓSNÉGYES

 

„Haydn lemezsorozata évtizedek óta etalon az Egyesült Államokban, mint a párizsi platina méterrúd vagy a greenwichi idő....” Breuer János


„Mondj egy költőt! - Petőfi
Mondj egy gyümölcsöt! - alma
Mondj egy vonósnégyest! - Tátrai” tréfás találós kérdés 1965 körül


Már növendék korában 1928-ban kvartettet szervezett, melynek tagjai Tátrai Vilmos mellett Walter Wilkinson, Gál Ernő és Magyar Gábor voltak. Játszott a nagyhírű Waldbauer-Kerpely vonósnégyesben második hegedűsként.
1946-ban megszervezte a Tátrai vonósnégyest, melynek tagjai az alakuláskor Tátrai Vilmos (első hegedű), Rényi Albert (második hegedű), Iványi József (mélyhegedű), Dénes Vera (gordonka) voltak. 1948-ban megnyerték a Budapesti Nemzetközi

Bartók Versenyt. Hamarosan európai hírnévre tettek szert. 1958-ban Kossuthdíjat kaptak. A vonósnégyes tagjai időközben változtak: csellistája Banda Ede (1951), a második hegedűse Szűcs Mihály (1954), majd Várkonyi István (1968), brácsistája pedig Konrád György (1959) lett.
A Tátrai vonósnégyes első fellépése 1946. október 8-án volt, és utoljára 1994. január 10-én Pannonhalmán játszottak együtt. Magyarországon, Budapesten és a vidéki városokban összesen 1667 fellépésük volt. Külföldi fellépéseik helye és száma: Anglia (93), Ausztria (68), Belgium (41), Bulgária (8), Csehszlovákia (31), Dánia (14), Franciaország (49), Finnország (2), Hollandia (29), Japán (6), Jugoszlávia (23), Lengyelország (33), NDK (68), NSZK (125), Olaszország (46), Románia (9), Svájc (17), Svédország (3), Szovjetunió (29). Bel- és külföldön összesen 2361 koncertjük volt. Műsoraikon 360 zenemű szerepelt. A korszak nagy európai fesztiváljainak rendszeres vendégei voltak. 74 kortárs hazai és 55 külföldi zeneművet mutattak be, illetve először játszottak el Magyarországon.
Egész huszadik századi repertoárjuk több száz zenemű! Több, mint 150 lemezfelvételükből a legjelentősebbek, pl. Haydn összes vonósnégyes, Bartók hat vonósnégyese, CD-lemezen is megjelent. Felvételeik nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki, melyek közül több Grand Prix győztes. Több lemezük megjelent később CD formájában újabb sikereket aratva.

 

MAGYAR KAMARAZENEKAR

 

Tátrai Vilmos hegedűvelTátrai Vilmos 1957-ben a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagjaiból szervezte meg a Magyar Kamarazenekart, melyet karmester nélkül az első pulttól a hegedűjével irányított. Weiner Leó 1928-as kísérlete után az első karmester nélküli kamarazenekar volt. Hatalmas sikerrel szerepeltek itthon és külföldön. Számos hanglemez készült az együttessel.
Dieter Schorr német zenekritikus írta: „Az ember könnyen tarthatja a primáriust, amúgy a Tátrai-kvartett összehasonlíthatatlan mesterét, a koncertmesterek koncertmesterének, aki eszményi a maga helyén és hivatásában, a legszuverénebb és egyben a legszerényebb, akit egyáltalán ismerünk.”

Zenekultúránk újabbkori történetében a Magyar Kamarazenekar elsőként kapott meghívást a Salzburgi Ünnepi Játékokra. Magyarországon, Budapesten és vidéken 358, külföldön 203 hangversenyük volt. Bemutatkozó hangversenyük 1957. március 17-én volt. Minden szám után ráadást követelt a közönség! Utolsó koncertjük a 30 éves jubileumi hangverseny volt 1987-ben. 30 esztendő alatt több, mint 200 művet tűztek műsorukra. Repertoárjuk a preklasszikusoktól a kortárs zeneszerzőkig terjedt.
A Magyar Kamarazenekarral ötven hanglemezfelvétel készült. Ezeknek egy része CD-felvételen újra kiadásra került, pl. Corelli, Tartini, Haydn, Mozart és Bartók műveivel.

 

TÁTRAI VILMOS, A KONCERTMESTER


Tátrai Vilmos„Tátrai Vilmos a koncertmesterek koncertmestere.” (Stuttgarter Nachrichten) 1940-ben a főváros a Budapesti Hangversenyzenekarból Székesfővárosi Zenekar néven hivatásos együttest hozott létre, melynek alakulásától 1944-ig Tátrai Vilmos már a második koncertmester posztját tölti be.
1945-ben Lajtha László a szerveződő Rádiózenekarhoz hívta meg, ahonnan 1946-ban tért vissza a Székesfővárosi Zenekarhoz, mint első koncertmester. A később Állami Hangversenyzenekar néven működő együttestől 1978-ban vált meg. Zenekari évei alatt több mint 3000 koncerten vett részt mind koncertmester, több mint 100 lemezfelvételen működött közre, számos magyar és külföldi karmesterrel, csak néhány név ezek közül:
Abbado, Bernstein, Casals, Dohnányi, Ferencsik, Fischer, Fricsay, Furtwängler, Gardelli, Kobajasi, Kórody, Mascagni, Mechta, Richter, Solty, Stravinsky, Zecchi, stb. Összesen: 252 karmester

 

TÁTRAI VILMOS, A TANÁR


1947-54-ig a Nemzeti Zenede, illetve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.
1965-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, majd professzora 1998-ig.
1994-től tanított a Törökbálinti Zeneiskolában alsó fokon.
Oktatott nyári kurzusokon itthon (pl. Bartók Szeminárium, Kőszegi Lajtha László Zenei Tábor) és külföldön (pl. Assisi 1980-1987). Számos rangos külföldi versenyen vett részt zsűritagként (pl. Moszkvai Csajkovszkij verseny, Londoni Flesch verseny, Budapesti Nemzetközi Karmesterverseny)


TÁTRAI VILMOS, A FOTÓS


Már gyermekkorában megvásárolta első fényképezőgépét, és első fotóit saját maga által barkácsolt nagyítógépen készítette. Több ezer felvétele értékes dokumentum az elmúlt évtizedek történetéhez.
Több, mint 100 fotóalbum, dia- és mozgófilmek őrzik saját és családja életének ünnepi és hétköznapi pillanatait.

 

TÁTRAI VILMOS KITÜNTETÉSEI


Tátrai Vilmos a Hubay teremben - 1979Kiváló munkáért 1948, Liszt-díj 1952, Kossuth-díj 1958, Érdemes művész 1966, Kiváló művész 1970, Liszt-díj 1972, Munka érdemrend arany fokozata 1972, Pro Urbe 1979, Bartók-Pásztory díj (Tátrai vonósnégyes) 1985, Bartók-Pásztory díj (Állami Hangversenyzenekar) 1987, Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1987, Magyar Köztársaság Érdemkereszt 1992, Ferencsik gyűrű 1992, Musica Omnia Nagydíj 1993, XIII. kerület díszpolgára 1999 (postumus) és számos külföldi díj és elismerés.
Rövidített életrajz:
Tátrai Vilmos 1912. október 7-én született a kispesti Wekerle telepen és 1999. február 2-án hunyt el Budapesten.
Felvidéki (breznóbányai) zeneszerető cipszer iparos családból származott. Édesapja mozdonyszerelőként került az Osztrák-Magyar Monarchia idején Budapestre, az egykori MÁVAG-ba.
Tátrai Vilmos hat évesen kezdett hegedülni a MÁVAG Zeneiskolában. Négy hónapi tanulás után 1919-ben szerepelt először nyilvánosság előtt. 12 évesen került a MÁVAG Szimfonikus Zenekarba. A 20-as évek gazdasági válságában szülei nem tudták tovább gimnáziumi taníttatását biztosítani. Zenei tanulmányait a Zeneakadémián, és a Nemzeti Zenedében folytatta, miközben a Fricsay Richárd vezette 1. Honvéd gyalogezred zenekarába jelentkezett, ahol 1927-1931-ig dolgozott. Rövid időn belül az első pulthoz kerül. A negyedik évben már koncertmester volt. A zsoldoshadsereg megszűntével 1932-ben a Budapesti Hangversenyzenekarba került, majd 1936-ban alakuló Rádió Szalonzenekarba szerződött. Még ebben az évben Buenos Aires-ba hajózott, ahol a Radio Splendidben és a City Hotelben volt szalonzenekar vezető. 1937-ben hazatérve újra a Budapesti Hangversenyzenekar (BHZ) tagja, ahol 1940-ben lett koncertmester. Ebben az évben Ankarában vezetett hat hónapig ismét egy magyar szalonzenekart.
Élete nagy csodájaként élte meg, hogy a Don kanyarba induló szerelvényről az indulás előtt leszállították, mert áthelyezést kapott a Honvéd Zenekarba. Az óvóhelyen élte meg a város ostromát. A Városházán, később a Rádiónál állandó életveszélyben vett részt a romok eltakarításában. Az újjászülető Rádióhoz Lajtha László hívta meg koncertmesternek. A május elsejei első rádióadáson Ferencsik vezényletével szerepelt. 1946-ban visszatért a Székesfővárosi Zenekarhoz, mely Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működött tovább. Az időközben nemzetközi hírű együttes legendás hírű első koncertmestere volt 1978-ig. „Tátrai Vilmos a koncertmesterek koncertmestere.” (Stuttgarter Nachrichten) Több mint 3000 koncerten vett részt mint koncertmester, száznál több lemezfelvételen működött közre, magyar és külföldi karmesterekkel.
A zenekar szólamvezetőiből alakította meg a Tátrai vonósnégyest. Bemutatkozó hangversenyük 1946. október 8-án volt Budapesten. Tagjai az alakuláskor: Tátrai Vilmos, Rényi Albert, Iványi József és Dénes Vera voltak. 1948-ban megnyerték a Budapesti Nemzetközi Bartók Versenyt. Hamarosan Európa szerte elismertté válnak. 1958-ban Kossuth díjat kaptak. A vonósnégyes tagjai időközben változtak: a vonósnégyes csellistája Banda Ede lett 1951-től, a második hegedűs Rényi Albert halála után Szűcs Mihály (1954-1968), majd 1968-tól Várkonyi István, a brácsa szólamát pedig Iványi Józseftől Konrád György vette át 1959-től.
A Tátrai vonósnégyesnek bel- és külföldön összesen 2361 koncertjük volt. Műsoraikon 360 zenemű szerepelt. A korszak nagy európai fesztiváljainak rendszeres vendégei voltak.74 kortárs hazai és 55 külföldi zeneművet mutattak be, illetve először játszottak el Magyarországon. Több mint 150 lemezfelvételükből rendkívül jelentősek, pl. Haydn összes vonósnégyesének és Bartók hat vonósnégyesének felvételei, melyek, CD-lemezen is megjelentek. Felvételeik nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki.
40 éves jubileumi koncertjüket 1986. november 13-án tartották a Zeneakadémián. Utolsó szereplésük Pannonhalmán 1994. január 19-én volt 1957-ben ugyancsak a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagjaiból szervezte meg a Magyar Kamarazenekart, amelyet az első pulttól irányított. Bemutatkozó koncertjük 1957. március 17-én volt a Zeneakadémián. Minden szám után ráadást követelt a közönség. Rendre kapták a külföldi meghívásokat és a legnagyobb elismerésben részesültek. Zenekari kultúránk újabb kori történetében a Magyar Kamarazenekar elsőként kapott meghívást a Salzburgi Ünnepi Játékokra. Repertoárjukon a preklasszikusoktól a kortárs zeneszerzőkig, több mint 200 alkotás szerepelt. A Magyar Kamarazenekarral ötven hanglemezfelvétel készült. Ezeknek egy része CD-felvételen újra kiadásra került, pl. Corelli, Tartini, Haydn, Mozart és Bartók műveivel.
Működésük során közel 600 hangversenyük volt bel- és külföldön. Utolsó nagysikerű koncertjük a harmincéves jubileumi hangverseny volt 1987-ben.
1947-54-ig a Nemzeti Zenede, illetve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt. 1965-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, majd professzora 1998-ig. 1994-től tanított a Törökbálinti Zeneiskolában alsó fokon. Oktatott nyári kurzusokon itthon (pl. Bartók Szeminárium, Kőszegi Lajtha László Zenei Tábor) és külföldön (pl. Assisi 1980-1987). Számos rangos külföldi versenyen vett részt zsűritagként (pl. Moszkvai Csajkovszkij verseny, Londoni Flesch verseny, Budapesti Nemzetközi Karmesterverseny). Számos kitűntetést kapott, többek között, Kossuth díj (1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Liszt díj (1952, 1972), Bartók-Pásztori nagydíj, 1985) Magyar Köztársaság Érdemkereszt (1992), Ferencsik gyűrű (1992), Musica Omnia Nagydíj (1993), XIII. ker. díszpolgára (1999 postumus), egyéb nemzetközi elismerés és díj.

 

Megemlékezések Tátrai Vilmos születésének 100. évfordulója alkalmából

 

Share